1.Az élelmiszer-adalékanyagok szabályozása az EU-ban
Az EU az élelmiszer-adalékanyagokra vonatkozóan jóváhagyási rendszert vezet be, és csak azok az adalékanyagok kerülhetnek a piacra, amelyek átmentek a jóváhagyáson, és szerepelnek az élelmiszer-adalékanyagok listáján. (Az élelmiszer-adalékanyagok, az élelmiszerenzimek és az élelmiszer-aromák általános jóváhagyási eljárása" című 1331/2008/EK rendelet meghatározza az élelmiszer-adalékanyagok, az enzimek és az aromák általános jóváhagyási eljárását, és egyértelművé teszi, hogy a meglévő élelmiszer-adalékanyagok új felhasználásának kérelmezése, valamint az új élelmiszer-adalékanyagok felhasználásának kérelmezése esetén a kérelmezőnek hivatalos kérelmet kell benyújtania az Európai Bizottsághoz, és hogy minden engedélyezett élelmiszer-adalékanyagnak át kell esnie az EU által végzett kockázatértékelésen. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) minden engedélyezett élelmiszer-adalékanyagot kockázatértékelésnek vet alá.)
2.Az élelmiszer-adalékanyagok típusai az EU-ban
Az EU-ban az élelmiszer-adalékanyagok közé nem tartoznak a tápanyag-adalékanyagok, az élelmiszer-aromák, a gumi alapú édességek alapanyagai és a technológiai segédanyagok, ahol az élelmiszer-adalékanyagokat, az élelmiszer-aromákat és az élelmiszeripari enzimeket az EU-ban együttesen élelmiszer-javítóknak nevezik, és külön rendeletek szabályozzák őket.
3.EU Élelmiszer-adalékanyag-felhasználás
Az EU-ban az élelmiszer-adalékanyagokat, az élelmiszer-aromákat, az élelmiszeripari enzimeket és az élelmiszer-feldolgozási segédanyagokat (a továbbiakban együttesen: élelmiszer-adalékanyagok) külön jogszabályok szabályozzák, beleértve a keretrendeleteket és az önálló rendeleteket. Az élelmiszer-adalékanyagok típusától függően különböző élelmiszer-adalékanyagokra vonatkozó rendeleteket kell kiválasztani az élelmiszer-adalékanyagok használatának megfelelőségének meghatározásához. A következő anyagok kifejezetten nem tartoznak az 1333/2008/EK rendelet hatálya alá: technológiai segédanyagok; növényvédő anyagok; tápanyagok (pl. vitaminok, ásványi anyagok); ivóvízkezelő anyagok;
Ízesítők és élelmiszeripari enzimek (más külön rendeletek szabályozzák). A II. melléklet tartalmazza az EU-ban engedélyezett élelmiszer-adalékanyagok listáját, beleértve azokat az élelmiszer-kategóriákat, amelyekben az egyes adalékanyagok használata engedélyezett, a maximális felhasználási szintet és a felhasználás feltételeit.
Az adalékanyagoknak át kell esniük az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) biztonsági értékelésén, és bizonyítaniuk kell technikai szükségességüket (pl. az eltarthatósági idő meghosszabbítása, az íz javítása stb.) Az adalékanyagok nem vezethetik félre a fogyasztót, és nem fedhetik el az élelmiszer-minőségi problémákat; a kívánt hatás eléréséhez szükséges minimális mennyiségben kell használni őket; és nem jelenthetnek egészségügyi kockázatot bizonyos embercsoportokra (pl. gyermekek). a következő elvekkel összhangban szabályozott Füstaromákat a 2065/2003/EK "Élelmiszerekben használható füstaromák" című rendeletnek megfelelően kell használni. Az élelmiszerekhez hozzáadott tápanyagokat a vitaminok, ásványi anyagok és egyéb különleges összetevők élelmiszerekhez történő hozzáadásáról szóló 1925/2006/EK rendelet szabályozza. Az élelmiszer-feldolgozási segédanyagokra (az enzimek és az extrakciós oldószerek kivételével) az EU-ban nincsenek külön élelmiszer-szabályozások. Néhány uniós tagállam saját nemzeti szabályozást dolgozott ki az élelmiszer-feldolgozási segédanyagokra vonatkozóan, pl. Az élelmiszeripari felhasználásra szánt enzimek harmonizált katalógusa még nem készült el, és az uniós katalógus közzétételéig az uniós országokban az élelmiszeripari felhasználásra szánt enzimek forgalmazása, felhasználása és az élelmiszeripari enzimekkel előállított élelmiszeripari termékek továbbra is az uniós tagállamokban szabályozottak. 2009/32/EK Az élelmiszerek és élelmiszer-összetevők gyártásában használt extrakciós oldószerek használatáról szóló hasonló tagállami jogszabályok szabályozzák az élelmiszerek és élelmiszer-összetevők gyártásában használt extrakciós oldószereket.
4.Az élelmiszerek címkézése az EU-ban
(Az 1169/2011/EU rendelet a címkék tartalmának és formátumának szabványosítása révén egyensúlyt teremt a fogyasztóvédelem és a piaci hatékonyság között, miközben dinamikus felülvizsgálat révén alkalmazkodik a tudományos fejlődéshez és a társadalmi igényekhez (pl. az élelmiszer-pazarlás csökkentése). Alapvetően az átlátható tájékoztatás révén elősegíti a fogyasztók bizalmát, és harmonizált szabályok révén fenntartja a tisztességes versenyt az EU belső piacán.