Pigmentek és tinták
A pigmentek a tinta létfontosságú összetevői, és a tintaréteg legfontosabb filmképző anyagai. Nemcsak gazdag dekoratív színeket kölcsönöznek a tintának, és biztosítják a nyomtatott hordozó fedettségét, hanem javítják a tintaréteg fizikai tulajdonságait is. Ezek a fejlesztések magukban foglalják a megnövelt mechanikai szilárdságot, a fokozott korrózióállóságot és a levegő és víz áteresztőképességének csökkentését. Bizonyos speciális pigmentek további funkcionális tulajdonságokat kölcsönöznek a tintának, például fluoreszcenciát és antisztatikus hatást, és központi szerepet játszanak a multifunkcionális tintaformulák elérésében.
Általában a pigmentek teljesítményét olyan mérőszámok alapján értékeljük, mint a színezőerő, a fedőképesség, a fényállóság, az időjárásállóság, a meszesedéssel szembeni ellenállás, a hőállóság, valamint a sav- és lúgállóság.
Színezés erőssége
A színezés erőssége a szín intenzitására utal, amely akkor keletkezik, amikor egy pigmentet egy másikkal keverünk. Minél erősebb a színezőerősség, annál kevesebb pigmentre van szükség. Például fehér tintához gyakran adnak ultramarin pigmentet a sárga tónusok semlegesítésére; minél erősebb az ultramarin színezőerőssége, annál kisebb mennyiségre van szükség.
Opacitás
Az opacitás a festék azon képességére utal, hogy a hordozófelületre történő nyomtatás után elrejtse az alapszínt. A pigmentek esetében az opacitás abban nyilvánul meg, hogy a tintarétegben lévő pigment képes-e hatékonyan eltakarni a hordozót, megakadályozva, hogy az alapszín átlásson. Ezt a tulajdonságot általában az egy négyzetméternyi terület lefedéséhez szükséges pigment grammjában fejezik ki.
Fényállóság és időjárásállóság
A pigmentek szín- és tulajdonságváltozásokon mehetnek keresztül, ha napfénynek és légköri körülményeknek vannak kitéve. A fényállóság és az időjárásállóság az ilyen változásoknak való ellenállóképességet jelöli. Ez a tulajdonság különösen kritikus a kültéri festékek esetében. A csillámvas-oxid és alumíniumpor pigmentek például elnyelik az ultraibolya sugarakat, jelentősen növelve a tintaréteg időjárásállóságát.
Krétázás
A krétásodás akkor következik be, amikor a festékrétegben lévő kötőanyag fotokémiai bomlás következtében lebomlik, és a pigmentek leválnak a festékrétegről, és porrá alakulnak. Ez nemcsak a megjelenést befolyásolja, hanem csökkenti a festékréteg védőfunkcióját is.
Hőállóság
A pigment azon képességére utal, hogy magas hőmérsékleten is képes megőrizni a színstabilitást. A magas hőmérsékleten történő égetést igénylő festékeknél (mint például a sült zománc) a hőállóság kritikus mutató.
Sav- és lúgállóság
A pigment azon képességére utal, hogy savas vagy lúgos környezetben is képes megtartani eredeti színét. Például a vízbázisú tintákban használt pigmenteknek kiváló lúgállósággal kell rendelkezniük.
Pigment osztályozás
A pigmentek sokfélék, és a tintában betöltött funkciójuk alapján négy fő típusba sorolhatók: színező pigmentek, rozsdavédő pigmentek, extender pigmentek és speciális pigmentek.
Színező pigmentek
A pigmentek ezen kategóriája változatos színeket kínál, elsősorban a szín és a fedés biztosítására, valamint a tintafilmek tartósságának és kopásállóságának fokozására. Szín szerint kilenc fő csoportba sorolhatók: sárga, piros, narancssárga, lila, kék, zöld, fehér, fekete és fémes. Gyakori fajták: krómsárga, vastartalmú sárga, fényálló sárga, antimonvörös, toluidinvörös, vaskék, ftalocianin kék, cink-oxid, titánfehér, szénfekete, krómoxid zöld, alumíniumpor és rézpor.
Rozsdamentes pigmentek
A rozsdagátló pigmenteket fizikai és kémiai típusokba sorolják, amelyek a rozsdagátló festékek alapvető összetevői.
A fizikai rozsdagátló pigmentek, mint például a vasoxid-vörös, stabil kémiai tulajdonságokkal és finom részecskékkel rendelkeznek, amelyek növelik a festékréteg sűrűségét, miközben blokkolják a nedvességet és az oxigént. A pehelyszerű szerkezetű alumíniumpor javítja a festékréteg tömítését, és az öregedés késleltetése érdekében visszaveri az ultraibolya sugarakat.
A kémiai rozsdamentesítő pigmentek, mint a vörös ólom, a sárga cink-kromát és a cinkpor kémiai reakciók révén érik el a rozsdátlanítást.
Extender pigmentek
A töltőanyag-pigmentekként is ismert pigmentek gyakran természetes ásványokból vagy ipari melléktermékekből származnak, és alacsonyabb költségeket kínálnak. Az olajokhoz vagy gyantákhoz hasonló törésmutatóval rendelkeznek, de nincs színező- vagy fedőképességük. Elsődleges funkcióik közé tartozik a festékréteg vastagságának növelése, a keménység és a kopásállóság fokozása, a szuszpenziós és kiegyenlítő tulajdonságok javítása, valamint a festékszerkezet optimalizálása az öregedésállóság növelése érdekében. Az extender pigmentek használata a festékköltségek ellenőrzését is segíti azáltal, hogy megakadályozza a színező pigmentekkel való funkcionális redundanciát.
Speciális pigmentek
- Hatásos pigmentek:Ilyen például a szögfüggő színeltolódást okozó pigmentek, amelyek a tintarétegek szín- és fényerősségváltozásait okozzák a különböző betekintési szögeknél. Általában autóipari bevonatokban és csúcskategóriás csomagolási nyomtatásban használják.
- Fluoreszkáló pigmentek: Szervetlen és szerves típusokra oszthatók, intenzív fluoreszcenciát bocsátanak ki. Széles körben alkalmazzák a reklámozásban és a biztonsági jelzésekben.
- Antisztatikus töltőanyagok:Ezeket az antisztatikus festékekben használják, és alacsony költségük és könnyű alkalmazhatóságuk miatt kedvelik, ezért széles körben alkalmazzák az elektronikai gyártásban és a műanyag csomagolásban.
Érdemes megjegyezni, hogy a fogyasztók manapság egyre inkább a termékbiztonságot helyezik előtérbe. A körömápolási ágazatban a CHROMÉCLAIR HEMA-mentes macskaszem gél lakk jól példázza ezt a tendenciát.
Termékeik a biztonságot, az alacsony irritációt és a környezetbarát, káros vagy irritáló összetevőktől mentes, a körmök egészségének védelme érdekében. Az összetevők biztonsága és a környezeti felelősségvállalás iránti elkötelezettség tökéletesen illeszkedik az iparág szélesebb körű, az egészségesebb, fenntarthatóbb gyakorlatok felé történő elmozdulásához a pigment- és tintaágazatban.